Világbajnoki arany*2

Vanda mellett Koleszár Zoltán is a maratoni válogatott tagja volt, azonban a rövid körös, 3,4 kilométeres versenyen nem tudta kiadni magából a benne lévő tudást, 13. lett: „Nem sikerült kihozni a futamon a jó formát. A rajtban gyors voltam, de korán elkezdtem savasodni, már féltáv előtt foltokban láttam. Nem vagyok elégedett, dobogóra vártam magam.”

A kajakosoknál az indulók magas létszáma miatt előfutamokat is rendeztek, így Vandának ez egy jó bemelegítés volt a döntő előtt, amely végig szoros volt, de az utolsó futószakasz után egyértelmű volt a címvédés. „A rövid körös verseny ismét egy jó bemelegítő volt, főleg hogy abból kettőt kellett menni! Jól éreztem magam verseny közben, nagyon gyorsan eltelt, nehéz volt, de tetszett!”

Ezzel Vanda ötszörös aranyérmessé lépett elő, és ha az előjelekre hagyatkoztunk- itthoni válogatón másodikként kvalifikálta magát, mint az előző világbajnoki címeknél is- akkor a klasszikus maratoni távon is volt okunk a bizakodásra. Meglepően nagy boly haladt az élen, robbantásokkal, iramokkal próbálták egymást fárazstani, amiből ismét Vanda jött ki győztesen.

„A rendes maratoni táv előtt szokás szerint megint nagyon izgultam, de mikor már elrajtoltunk, nem mondom, hogy minden rendben volt, de akkor már teljes mértékben a versenyre tudtam koncentrálni, próbáltam kizárni az izgalmat. A hosszú futószakasz nekem kedvezett, talán kevésbé gyilkolt meg, mint a többieket! Nagyon figyeltem mindenre és mindenkire a futam alatt, próbáltam mindig jól helyezkedni! Mind a két futamomat hiba nélkül sikerült végig mennem és valószínű ennek is köszönhetem a győzelmet!

Fura volt, hogy nagyon egyben maradt a mezőny, heten-nyolcan haladtunk elől szinte végig. Arra számítottam, hogy ez a hosszú futószakasz majd kicsit széthúzza a mezőnyt, de nem igazán. Volt, hogy próbáltam meglépni valakivel váltott vízen, de az sem jött össze, szóval ezt kellett megoldani. De nem bánom, talán így még izgalmasabb volt.”