Nehezen hihető, de Vandának egy verseny nem olyan, mintha álmából ébresztenék: ”nagyon izgulós vagyok versenyek előtt, ezért a challenge első versenyét csak egy edzésnek fogtam fel. Tudtam, hogy Zsófi (Czéllai-Vörös Zsófia, a verseny második helyezettje és szintén világbajnok) biztos ott lesz a mezőnyben és mivel előtte héten voltunk együtt táborban, úgy könyveltem el magamban, hogy na, akkor ez most megint egy közös edzés, egy szombati hosszú evezés. Így sikerült megőriznem a hidegvéremet és egy jót evezni.”
2021 áprilisa nagyon szeszélyes volt, ám ezen a hétvégén nem lehetett panasz az égiekre: „Nagyon féltem az időjárás miatt, mert bár meleget jósoltak, mellé szelet is írtak, ami Kaposváron nem a legideálisabb, mivel egy viszonylag nagy tóról beszélünk, ami nincs igazán védve sehonnan. Amikor Kaposváron voltam, mindig kifogtuk sajnos a rossz időt, de most szerencsénk volt, hiszen napsütésben és majdnem mondhatni, hogy szélcsendben tudtunk versenyezni. Így hálistennek’ az időjárás semmit nem zavart a futamban.”
És pár kulisszatitok, hogy mit is érez egy maratonista verseny közben: „A futószakasz itt nem a kedvencem, hiszen nagyon hepehupás a talaj, nagyon kellett vigyázni, hogy hova és hogyan lépünk, könnyen kimehet a boka ilyen talajon. A kiszállás (mert a maratonisták az evezést megszakítják hajóval futással) stégre volt, amit kedvelek, viszont nagyon rossz szögben helyezték el a stéget, de egy kis nehezítő tényező belefért. A beszállás partról történt, ami hirtelen mélyült, az már nem annyira a kedvencem… Nagyon örülök, hogy nyerni tudtam, de kemény csaták várnak még ránk Zsófival. Ez csak egy jó visszacsatolás, hogy jó munkát végeztünk télen, illetve tavasz elején, nem vagyunk lemaradva. De persze szeretnék még sokkal jobb formába kerülni és ezen dolgozunk is minden nap.”
